Szavazz!

Igénybe fogod-e venni a CSOK-ot?

Díjmentes ajánlatkérés

Partnerünk

GLBuilding

Építész.hu
Molnár Zoltán
Budapest Kőbányai út 45/a C ép. III/1 47.484215 19.115165
06 70/432-9666 http://www.haz.hu

Jelentkezem szakembernek!

  • Oldal nyomtatása
Haz.hu - építs okosan Szerződés. Mi legyen benne?

Szerződés. Mi legyen benne?

Az építkezés során a felek jogairól és kötelességeiről elsődlegesen az általuk megkötött szerződések rendelkeznek. A Polgári Törvénykönyv alábbi szabályai csak akkor érvényesülnek, ha ezekre a szerződés nem terjedt ki. A jelenleg hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési szerződés formájával és tartalmával kapcsolatosan is kötelező érvényű szabályokat állapít meg.

2008-tól csak írásban lehet kötni építési szerződést.

A Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) találhatjuk meg az építési szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A Ptk. a szerződés lényeges tartalmi elemeként (érvényességi feltételként) határozza meg:

  • a feleket,
  • az építési-szerelési munka meghatározását,
  • a vállalkozói díjat,
  • a teljesítési határidőt.

Az építési szerződés követelményei

Az építési szerződés formájával és tartalmával kapcsolatosan is kötelező szabályokat állapított meg a Kivitelezési Kódex. Elsődlegesen is kiemelte, hogy az építtető és a kivitelező, valamint a kivitelező és az alvállalkozó között építőipari kivitelezési tevékenységre (építési szerelési munka végzésére) kötelező írásbeli szerződést kötni, ha a munka építési engedélyhez kötött vagy a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. A jelenlegi szabályok alapján az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén kell írásbeli szerződést kötni. 

Az építési-szerelési munkát pontosan körülírása mellett bele kell foglalni az építési munkaterület pontos címét és helyrajzi számát is a szerződésbe. A feleknek le kell írni az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelményt is (mennyiségi és minőségi mutatókkal), valamint a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét is rendezni kell. A Kormányrendelet pontosan meghatározza azt is, hogy milyen vállalt teljesítési határidőket kell részletesen tartalmaznia a szerződésnek.

Ezek az alábbiak:

  • a kivitelezési tervszolgáltatási határidő,
  • építési munkaterület átadásának időpontja,
  • az építési napló megnyitása,
  • a tervezett kezdés,
  • a részteljesítés, az átadás átvétel, a birtokbaadás határideje (határnapja),
  • az igényelt befejezési határidő (határnap),
  • a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket is bele kell foglalni a szerződésbe.

2008. szeptember 1-jétől az építési szerződésben szabályozni kell az alábbiakat is

  • a) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését,
  • b) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését a Kivitelezési kódex vagy más jogszabály előírja,
  • c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját.

A 2009. október 1-je után kötendő szerződésekben szerepeltetni kell - az építtető és a vállalkozó kivitelező neve vagy megnevezése mellett - címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, bankszámlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét. Nem szokott kimaradni a legrövidebb vállalkozási szerződésből sem, de 2008. januártól (júniustól) ki sem maradhatott annak a rögzítése, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység során a kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozót vagy sem. A jelenlegi előírások szerint annak rögzítése kötelező, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez

  • a) az építtető hozzájárul-e alvállalkozó igénybevételéhez,
  • b) a szerződés teljesítésében a fővállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt, illetve
  • c) a fővállalkozó kivitelező hozzájárul-e alvállalkozója további alvállalkozói igénybevételéhez.

Az építési szerződésre vonatkozó speciális előírások

Ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű díjat a szerződésben meg kell határozni.

Mivel a szerződés tárgya sincs véglegesen rögzítve, ezért a díjat sem lehet pontosan meghatározni, csak tájékoztató jelleggel – a kiszámításának mutatóival – állapíthatják meg a felek.

Itt is fontos felhívni a figyelmet arra az új szabályra, amely szerint az építési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett

Mit kell tartalmaznia a vállalkozói díjnak?

A 2008. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezés alapján a vállalkozói díjnak magában kell foglalnia

  • a) a közvetlen költséget, ennek keretében
    • aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt,
    • ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat,
  • b) a fedezetet, ennek keretében
    • ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket,
    • bb) a tervezett nyereséget.
Ajánlott kivitelezők Ajánlott referenciák Ajánlott cikkek
  • Csatorna

    Épületeknél a víz és szennyvíz elvezetését szolgáló csőszerű építmény.

  • Építés

    Épületek létrehozása célját szolgáló, az építmény fizikai megvalósítását jelentő munkafolyamat.

  • Fal

    Az épületek esetén kialakított, a vastagságához képest hosszúkás, magas, téglatest alakú térelválasztó szerkezet.

  • Kapu

    Épületekhez, ingatlanokhoz tartozó külső főbejárat, főleg gépjárművek közlekedési céljára.

  • Készház

    Üzemben előregyártott falakból és födémekből, helyszínen rövid szerelési idő alatt összeállított épület.

  • Kulcsrakész

    Beköltözhető műszaki állapotú épület, lakóház, mely rendelkezik a funkcionális használathoz szükséges feltételekkel.

  • Pontalap

    Információ a pontalapról. Építmények alapozási célját szolgáló pontszerűen kialakított földben létesített alaptest.

  • Szigetelő

    Az a szakmai képzettséggel rendelkező mester, aki a szigetelések készítését végzi el.

Ajánlott hírek
  • A globális ingatlanpiac növekedése folytatódik

    Az ingatlan piacot az ingatlan befektetéseket illető nagyobb kockázatvállalási hajlam erősíti, melynek alapja a kedvezőbb hozamok elérésébe vetett bizalom növekedése.

  • Hogyan állt az építőipar idén nyáron?

    Szerényen, de tovább növekedtek az építőipari termelési adatok a nyári hónapok során. A júliusi termelés a kiigazítatlan adok szerint 1,9 % -al haladta meg a tavalyi mennyiséget. Jó hír hogy az épületek építése 3,4 %-al volt több, bár ez össz volumenben még mindig szerény változás.  

  • Hogyan változnak az épületenergetikai követelmények hazánkban?

    Tavasszal megszületett a kormány döntése, hogy ha nem is Nyugat-Európát, de legalább egy-egy környező országot sikerüljön utolérni az épületek energetikai jellemzői terén.  

  • ÉMI Tudásközpont Szentendrén

    2013. májusban avatták a Szentendrei Ipari Parkban az ÉMI új központját. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Építőipari Tudásközpontját 3/4 részben az Új Széchenyi terv és az Európai Unió PIME'S projekt keretében finanszírozták.  

  • Építésügyi hatósági útmutató

    Júniusban megjelent az Építésügyi Hatósági Útmutató,  mely egy folyamatosan frissülő digitális kiadvány. Ennek megvásárlásával a használója az építésügyi eljárások és szankcionálási rendszerét év végéig folyamatosan aktualizálva, digitális formában kaphatja meg.