Szavazz!

Igénybe fogod-e venni a CSOK-ot?

Díjmentes ajánlatkérés

Partnerünk

GLBuilding

Építész.hu
Molnár Zoltán
Budapest Kőbányai út 45/a C ép. III/1 47.484215 19.115165
06 70/432-9666 http://www.haz.hu

Jelentkezem szakembernek!

  • Oldal nyomtatása
Haz.hu - építs okosan

Lemezalap

A lemezalap az épület alatt alap céljából kialakított monolit vasbeton fordított födémlemez, amely az épület alaptestét alkotja.

Az alaptípusok közül a lemezalap az egyik legköltségesebb alapfajta, ezért családi ház esetében igen ritkán alkalmazott megoldás, ám olykor szükséges. A leggyakoribb eset, amikor lemezalap válik szükségessé, ha a leendő épület alatti talaj teherbírása nem megfelelő, túl alacsony vagy nem egyenletes. Alkalmazzák továbbá olyan pince esetén is, amikor túl közel kerül a talajvízhez.

A lemezalap megvalósítása

Lemezalap készítése előtt a statikusnak kell pontos vasalási tervet készítenie. A megvalósítás során a teljes területen kavicságy szükséges, majd erre szerelőbeton kerül annak érdekében, hogy a vasak ne nyomódjanak a kavicsba a betonozásig. Arra is ügyelni kell, hogy ne mozduljanak el és a talajjal se szennyeződjenek. Szerelőbeton helyett alkalmazható felületszivárgó lemez, amelynek alapanyaga műanyag, és tökéletesen megfelel a szerelőbeton helyettesítésére.

Lemezalap esetén nincs lehetőség részleges alápincézésre, az alapozási sík kizárólag egy síkban történhet, mivel ez adja meg az épület teherbírásának elosztását és a feszültségmentesítést. Az épületet egyetlen összefüggő szerkezetként támasztja alá, ezért az egyenletesség fontos szempont. Éppen ezért nemcsak a lemezalap vasalási tervét érdemes statikussal végeztetni, de magát a vasalatot is érdemes vele ellenőriztetni még betonozás előtt.

Amikor a lemezalap a talajvíz miatt szükséges, akkor a munkálatok egy részének ideje alatt a víznyomás ideiglenes megszüntetése szükséges, ez legtöbbször a talajvízszint süllyesztésével történik.

Ajánlott referenciák Ajánlott cikkek
  • Alap

    Az épületek falszerkezete és alépítménye alatt elhelyezkedő, termőföldbe épített teherviselő szerkezet, amely az épület terheit elosztja és közvetíti a talajra.

  • Épületgépészet

    Az épületet használó ember számára biztosítja a vízellátást, annak szennyvíz elvezetését, a fűtést, annak gáz energia ellátását, a levegő be és kivezetést.

  • Födém

    Az épület falait áthidaló szilárd, többnyire vízszintes teherhordó szerkezet, mely az alatta lévő mennyezet és a felette lévő szint padlója közötti rétegekből épül fel.

  • Gépi földmunkás

    Gép erővel végzett föld kitermelési, rakodási és szállítási feladatok ellátása az építkezésen.

  • Kőműves

    Építési munkák, úgynevezett

  • Monolit beton szerkezetek

    Információ a monolit beton szerkezetekről

  • Pince

    Olyan helyiség vagy helyiségek összessége, mely a föld alatt helyezkedik el, és az épület lakótéri helyiségeitől eltérő, alárendelt többnyire tárolási célú funkciókat lát el.

  • Pontalap

    Információ a pontalapról. Építmények alapozási célját szolgáló pontszerűen kialakított földben létesített alaptest.

Ajánlott hírek
  • Nyilvántartásba kerülnek a nemfizető vállalkozók

    2013 nyár óta – július 1-től - az OÉNY-ben azaz az Országos Építésügyi Nyilvántartásban közzéteszik a nem fizető vállalkozókat. Remélhetően az új rendelkezés a körbetartozás csökkenésével járhat.

  • ÉMI Tudásközpont Szentendrén

    2013. májusban avatták a Szentendrei Ipari Parkban az ÉMI új központját. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Építőipari Tudásközpontját 3/4 részben az Új Széchenyi terv és az Európai Unió PIME'S projekt keretében finanszírozták.  

  • Pécs távfűtése 100 százalékban megújuló energiaforrásból

    A pécsi távfűtő hálózatra új energiaforrást csatlakoztattak, mely lágy biomassza tüzelésű egységből áll. Ezzel ezentúl zöld energia adja a város fűtési energiaszükségletének egy jelentős részét, mely a távfűtött lakásokba és a közintézményekbe jut el.  

  • Építési engedély szükséges a napelemek, napkollektorok felszereléséhez?

    A 2013. január 1-től hatályba lépett jogszabályok szerint a háztartási célú napelemek és napkollektorok felszerelése építési engedélyezési eljáráshoz kötött. Ez a szabályozás nehezíti a beruházási és megtérülési okokból egyébként is lassan terjedő napenergia felhasználás ezen lehetőségének kihasználását.