Partnerünk
A földhő hasznosítása, azaz a fűtés (és akár a hűtés is) egyre inkább kezd elterjedni bár még az ára igen borsos. A rendszer alapelve az, hogy a föld mélyén a kőzetek radioaktív bomlásából származó meleg a földkéregben felfele halad és melegíti azt.
Tehát minél mélyebbre megyünk, annál melegebb lesz a hőmérséklet. Magyarország ebből a szempontból még szerencsés helyzetben is van, hiszen Európa egyik legnagyobb geotermikus készletével mi rendelkezünk, mivel a földkéreg vastagsága az átlagosnál jóval vékonyabb, különösen a Dél-Alföldön.
Ehhez képest a kihasználtsága minimális egyelőre, leginkább a termálfürdőinkben nyilvánul ez meg. A földhő kinyeréséhez szükséges kutak lehetnek alacsony, közepes vagy magas (akár 150 Celsius fok) hőmérsékletűek is. A családi házunk fűtési rendszeréhez a közepes hőmérsékletű kutak ajánlottak, amelyek 90-150 Celsius fokosak. A földhő hasznosításához föld-víz rendszerű hőszivattyú szükséges, de ismerünk még víz-víz, levegő-víz és levegő-levegő rendszerű hőszivattyúkat is.
Földhő használata esetén a hőelvonás a földből történik, ahova egy csőspirált fektetnek le vagy szondákat fúrnak le mélyre (akár 100 m mélyre is). Ez utóbbihoz már a bányászati hivatal szakhatósági engedélye kell, erre nagyon figyeljünk. Vannak kútfúrók, akik ezt engedély nélkül megfúrják nekünk, és ha kiderül, akkor tetemes bírságot kaphatunk a bányászati hivataltól. Ezért ne hagyjuk azt, hogy a mélyfúrásos szondákat ezen szakhatósági hozzájárulás nélkül valósítsák meg. A rendszerben fagyálló folyadék kering, ami a földben felvett hőt a hőszivattyúnak szállítja, amely a fűtőközegnek azt átadja. Ez a fűtő közeg ilyen esetben a központi fűtés rendszerben keringő víz. A földhő hasznosítás során keletkező hő, az úgynevezett alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek használatát teszi lehetővé, mivel az előre menő rendszerben a víz hőmérséklete pusztán 35-40 fok. Ezért nem elég pontszerű (radiátor) fűtési megoldásokat alkalmazni, hanem minél nagyobb felületen kell fűteni.
Javasolt a padló vagy fal, vagy mennyezet fűtés használata vagy ezek kombinációi és természetesen a nagyon jó hőszigetelés. A fal és a mennyezetfűtés egyben hűtésre is alkalmas, és a hőszivattyús rendszer sajátossága, hogy a működéséből kifolyólag télen fűt, nyáron pedig hűthet. Ezért klímára egy ilyen házban nincs is szükség és a fűtés/hűtés kvázi ingyen van. Legalábbis gázszámla nem nagyon lesz, viszont a rendszert működtető szivattyúk árammal működnek, tehát magasabb áram számlára számíthatunk. Egy földhőt hasznosító rendszer kiépítése drága, kb. 3-4 millió forint is lehet egy átlagos családi háznál.
Ezt még lehet fokozni azzal is, hogy a napenergiával rásegítünk a meleg víz termelésre és/vagy az áramtermelésre is. Így az árából kiindulva ezt azok vállalják be, akik a ház építése során előre gondolkoznak és a későbbi kisebb kiadások és energia függetlenség oltárán fel tudnak áldozni ennyi pénzt. Vagy olyan szerencsés időszakban építkeznek, amikor éppen erre állami támogatás is nyerhető.
Információ a dilatációs elemről. Belső terek szilárd aljzatainak szükséges előírásszerű dilatációira, vagy technológiai megszakításai miatt kialakuló hézagokat biztosító elem.
Az épületek esetén kialakított, a vastagságához képest hosszúkás, magas, téglatest alakú térelválasztó szerkezet.
Információ a családi házban előforduló fűtés típusokról
Hideg, vagy, vagy meleg épületfalon, födémen, vagy egyéb szerkezetén történő áthaladását megakadályozó réteg beépítésének folyamata.
Üzemben előregyártott falakból és födémekből, helyszínen rövid szerelési idő alatt összeállított épület.
Beköltözhető műszaki állapotú épület, lakóház, mely rendelkezik a funkcionális használathoz szükséges feltételekkel.
A ház - épület - külső és belső falaiban kialakított nyílásba beépített szerkezetek összessége, melyek a falnyílást le oly módon zárják le, hogy azon nyitás által a közlekedést, vagy levegő beeresztést vagy fény áteresztést biztosítsák.
Információ a családi házban előforduló párkányokról
2013 nyár óta – július 1-től - az OÉNY-ben azaz az Országos Építésügyi Nyilvántartásban közzéteszik a nem fizető vállalkozókat. Remélhetően az új rendelkezés a körbetartozás csökkenésével járhat.
A kivitelezés kezdetén a megrendelő, azaz a tulajdonos átadja a munkaterületet a vállalkozónak, melynek tényét az építési naplóban - E-naplóban is rögzítik. Ha ez nem megoldható, akkor a helyszínen felvett jegyzőkönyvet csatolni kell az E-naplóhoz. Ezen eljárás során megjelölik a munkaterületet, majd nyilatkoznak arról is, hogy alkalmas-e a munkavégzésre, és rögzítik az átadás-átvétel tényét.
Bár a vállalkozási árat minden vállalkozó maga dönti el, a közbeszerzési eljárásokban a július 1. óta vizsgálni kell, hogy az ajánlat, megfelel-e a minimális rezsióradíj mértékének. Erre vonatkozóan a 2013. évi ajánlás, forgalmi adó nélkül 2383 forint / óra. (28/2013. (VI.27.) bm. rendelet.
A Graboplast Zrt. telephelyén napelem parkot létesít az Alteo Energiszolgáltató Nyrt. projektcége. A tervek szerint a 243 kilowatt névleges teljesítményű beruházás 250 megawattóra termelését közvetlenül a Grabopalastnak értékesítik.
2013. október 1. óta - bizonyos beruházási kör kivételével (sajátos építményfajták) – az építési naplót már elektronikus formában kell vezetni. E szerint az építési kivitelezési folyamat résztvevői a napló vezetési, ellenőrzési, bejegyzési kötelezettségeiket az elektronikus építési napló alkalmazás segítségével kell teljesítsék. (313/2012 (XI.8.) Kormány rendelet 24§ (3) bekezdés szerint.